Június 19-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) központi épületében Lucian Blaga mellszobrot avatott fel Andrei Marga, az Akadémiai Tanács elnöke és Nicolae Bocsan, a BBTE rektora. Blaga-szobor van Kolozsváron a Béke téren is. /Újabb Blaga-szobor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2006. június 21.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem etikai bizottsága elé hívták a Bolyai Kezdeményező Bizottságban tevékenykedő három magyar egyetemi oktatót. Bodó Barna docenst, valamint Kovács Lehel és Hantz Péter adjunktust június 26-án hallgatják meg az „intézmény hírnevét romboló magatartásukkal” kapcsolatban. A három oktató az önálló magyar karok létrejöttét és a Bolyai Egyetem újraindítását követelő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetője. A Nicolae Bocsan rektor kézjegyével ellátott felszólításban az egyetem hivatkozik egy korábbi figyelmeztető levélre, amelyben azzal fenyegették meg a három oktatót, hogy a munkaszerződésük felbontását is eredményezheti a BBTE multikulturális jellegét bíráló tevékenységük A Krónika értesülései szerint a három oktatóhoz eljuttatott felszólításban az áll, hogy „folyamatosan hamis információkat terjesztettek az egyetemmel kapcsolatosan, amellyel súlyosan ártottak az intézmény hírének.” A Nicolae Bocsan rektor kézjegyével ellátott levél mellé hét mellékletet is csatoltak: ezek román és magyar nyelvű újságcikkek, valamint a BKB közleményei. A felszólítás hivatkozik Nicolae Bocsan rektor egy korábbi levelére, amely ellen a magyar oktatók március eleji közgyűlésén tiltakoztak, és szolidaritást vállaltak megfenyegetett kollégáikkal. Az egyetem vezetősége által március elején kiadott fenyegető hangvételű levélben – amelynek címzettje ugyanezen három oktató volt – azzal vádolják Hantz Pétert, Kovács Lehelt és Bodó Barnát, hogy hamis képet közvetítettek a Babes–Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegéről. A levélben a rektor kitért arra, hogy e három egyetemi alkalmazott megszegte az oktatók statútumáról szóló törvény előírásait, mely arról rendelkezik, hogy a tanárok felelősségre vonhatók, ha rombolják intézményük jó hírnevét. A levélben a rektor közölte: szándékában áll alkalmazni az oktatási törvény azon paragrafusait, amelyek az írásos figyelmeztetéstől akár a munkaszerződés felbontásával sújtják a jogszabály megszegőit. A BKB alelnöke, Hantz Péter a Krónikának mindössze annyit közölt: nemrég kapták kézhez az etikai bizottság elé citáló levelet, ezért egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. /Kelemen Tamás: Etikai eljárás a BKB-vezetők ellen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./
2006. június 26.
Június 26-án hallgatja meg a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) etikai bizottsága a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) három legaktívabb vezetőségi tagját, Bodó Barnát, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Nicolae Bocsan rektor az etikai bizottság elnökéhez, Liviu Pophoz intézett levelében kifejtette, hogy a három oktató rosszhiszeműen hamis adatokat terjesztett a BBTE-ről, ami súlyosan károsítja az intézmény hazai és nemzetközi megítélését. Az egyetem rektora ezek közé sorolta a BKB-sok azon állítását, miszerint az egyetem vezetősége levonta a fizetésüket, megakadályozta őket a doktori cím megszerzésében, a BBTE nem teszi lehetővé számukra a szakmai előrelépést. Az önálló magyar egyetem létrehozását célzó tevékenységük számos külföldi utazást feltételezett, a BKB-sok pedig soha nem rendelkeztek engedéllyel a rektor részéről, így ezek mind igazolatlan hiányzásnak számítanak, fejtette ki a rektor. A BBTE azt követően dolgozta ki a szigorúbb etikai szabályzatát, hogy a BKB-sok tavaly novemberben Erdély több városában tüntetést szerveztek az önálló erdélyi magyar egyetem újraalapításáért. /B. T.: A BBTE etikai bizottsága előtt a BKB-sok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2006. július 20.
Bodó Barna írásbeli figyelmeztetését, Hantz Péter megrovását, illetve Kovács Lehel ellen az eljárás megszüntetését javasolta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) etikai bizottsága. Az önálló Bolyai-egyetem visszaállítását szorgalmazó három magyar oktatót félretájékoztatással és a BBTE hírnevének rontása miatt vonták kérdőre. „Egyértelmű, hogy ki akartak rúgni bennünket állásunkból. Dacára annak, hogy csak aránylag enyhe büntetést róttak ki ránk, fellebbezni fogunk” -reagált Hantz Péter egyetemi lektor, a Bolyai Kezdeményező Bizottság keretében kifejtett munkájukat pedig folytatják. Az etikai bizottság elnöke, Liviu Pop jogi egyetemi tanár a Ziua című napilap szerint azt mondta, hogy a javaslat csak akkor emelkedik jogerőre, ha azt az egyetem szenátusa is elfogadja. Bodó Barna viszont jelezte: már kézhez kapták a BBTE rektora, Nicolae Bocsan által aláírt rendelkezést az ellenük hozott adminisztratív intézkedésekről. A rektor szerint a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását követelő három magyar oktató félretájékoztatta a közvéleményt, ugyanakkor rontotta a BBTE hitelét. A rektora felrótta a három magyar oktatónak, hogy akadályozták a felsőfokú oktatási intézmény működését azzal, hogy az egyetem szenátusának magyar tagjait a testületből való kilépésre szólították fel. A rektor szerint a három magyar oktató igazolatlanul hiányzott, amikor külföldre utazott, Hantz pedig valótlanságot állít, amikor arról beszél, hogy a BBTE jogi karán egyetlen magyar oktató van állásban. A BBTE etikai bizottsága magyar tagjainak a távollétében július 4-én hallgatta meg a BKB három vezetőségi tagját. A magyar oktatók cáfolták azt az állítást, miszerint azt hirdették: a BKB-ben kifejtett munkájuk miatt nem haladhatnak előre az oktatói ranglétrán. Azt is tisztázták, hogy külföldi útjaikra minden esetben szabadidejükben utaztak. Hantz Péter az egyetem egyik kiadványával bizonyította, hogy a jogi karon valóban csak egy magyar oktató van. – Ez az egész arra irányult, hogy a Bolyai Egyetem visszaállításáért folytatott munkánkban az óvakodva ugyan, de mellettünk álló kollégákat megfélemlítsék. Nem adjuk fel – szögezte le Hantz Péter. Bodó Barna szerint a BBTE etikai bizottsága úgy járt el, mint a kommunizmus idején a koncepciós pereket tárgyaló bíróság: a meghallgatáson általa elmondottakból ugyanis kiragadtak részeket, és így az eredetitől egészen eltérő értelmet adtak az elmondottaknak. /A BKB vezetői nem hátrálnak meg. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./
2006. július 26.
Jóváhagyta Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa az etikai bizottság javaslatát, amelynek értelmében a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőire különféle szankciókat rónak ki. A Bolyai Egyetem visszaállításáért küzdő oktatók kijelentették: fellebbezni készülnek a döntés ellen. Az etikai bizottság azt javasolta, Bodó Barnát írásbeli figyelmeztetésben, Hantz Pétert pedig megrovásban részesítsék, Kovács Lehel esetében a felmentést ajánlotta. A szenátusi döntés tét nélkül maradt, ugyanis az ajánlást Nicolae Bocsan rektor már napokkal ezelőtt hatályba léptette. Az etikai bizottság javaslata egyébként a testület két magyar tagjának távollétében született, akik a magyar oktatók meghallgatására összehívott két ülés egyikén sem vettek részt. /Kelemen Tamás: A szankciók jogosságáról döntöttek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./
2006. november 17.
Újabb fenyegető levelet kapott dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatalától. A dr. Nicolae Bocsan rektor kézjegyével ellátott levél szerint Hantz Péter rendszeresen megszegi az érvényben lévő szabályokat, provokálja az adminisztratív személyzetet, belekontárkodik az akadémia hatáskörébe, és zűrzavart kelt az egyetemen. Mindez súlyos fegyelmi visszaélést jelent, ezért Bocsan nyomatékosan felszólítja Hantzot, hogy ne kezdeményezzen olyasmit, ami nem tartozik az ő munkakörébe, szüntesse be az egyetemen zűrzavart keltő tevékenységeket. Ellenkező esetben az egyetem vezetősége habozás nélkül alkalmazni fogja azokat a fegyelmi eljárásokat, amelyeket a munkaügyi kérdéseket szabályozó törvények ilyen esetben előírnak. Hantz Péter közleményében leszögezte: „amíg a BBTE a jövő héten, Európai parlamenti kiállításon próbálja elhitetni a világgal, hogy multikulturális, addig itthon továbbra is fenyegetik a magyar oktatás egyenjogúságáért kiálló oktatókat.” A BKB alelnöke beszámol arról, hogy néhány nappal korábban Kovács Lehel kollégájával lefényképezték azokat a kizárólag román nyelvű táblákat, amelyek alá a jövő héten elhelyezik majd a magyar fordításokat, a táblákról pedig méretet is vettek. Munkájukat az egyetem néhány adminisztratív alkalmazottja hisztérikus megnyilvánulások kíséretében akadályozni próbálta, például a testükkel védték a feliratokat a fényképezéstől. /P. A. M.: Bocsan ismét megfenyegette Hantzot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2006. november 23.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ vezetősége napok óta készültségben van. A kapusok minden belépőt igazoltatnak, ha valakinek nincs igazolványa, nem engedik be. Ez bonyodalmat is okozott: a doktorandusok például nem rendelkeznek semmiféle igazolvánnyal, így követelniük kellett a bejutást. Az adminisztratív személyzet napok óta őriz minden emeletet, egy alkalommal azt is megkísérelték, hogy ellenőrizzék Hantz Péter csomagját, de a BKB-s aktivista tanársegéd ezt nem engedte meg, mondván: nem rendőrök, ehhez nincs joguk. A főépület környéke hemzseg a civilruhás rendfenntartóktól, s a gyülekezőket több olyan egyén is filmezi, aki biztosan nem a sajtónak dolgozik. Az újságírókat taxiba ültették, és az egyetem Arany János utcai épületénél találkoztak. Ez váratlanul érte a rendfenntartókat, akik a Ferenc József (Horea) úti épületre gyanakodtak. Később Hantz Péter közölte: tudomást szerzett arról, hogy az akciót többen is elárulták, ezért előző éjszaka teljesen átalakította tervét. A taxizás, a célpontok hirtelen megváltoztatása azért volt szükséges, hogy az őrködőket megtévessze. A Kémia Kar épületében a fehérköpenyes Hantz teljesen szabadon mozgott, és számos magyar nyelvű táblát kifüggesztett. A következő helyszín a Bölcsészkar épülete volt. Hantz bement, lévén az egyetem alkalmazottja, nem merték útját állni, a sajtóval azonban más volt a helyzet. Egy termetes férfi, Vasile Tegudean, az őrség főnöke, a rektorátus szóbeli utasítására hivatkozva az újságírókat nem engedte be. Hiába emlegették az 544-es törvényt, amely közintézményekbe szabad bejárást biztosít, és hiába fenyegetőztek perrel, a kapuőr hajthatatlan maradt. Hantz Péter tíz perc múlva kijött, jelentve, hogy mintegy tucatnyi magyar feliratot sikerült kisebb lökdösődés árán kifüggesztenie. Ezután a Farkas utcai Főépülethez gyalogoltak, ahol előbb az Egyetemiek Házára próbálta Hantz kifüggeszteni a Báthory-féle alapításról szóló tábla négynyelvű változatát, sikertelenül. Tegudean és több civil ruhás egyén megakadályozta ezt, sokan a városházi engedélyt firtatták. Közben az egyetem szóvivője, Cristina Nistor kijelentette: rendkívüli állapotról van szó, mert egyesek úgymond törvénytelen akciókkal próbálkoznak, ezek ellen fegyelmi eljárást indítanak, de az ellenőrzések dacára mind a diákoknak, mind a tanároknak, de a sajtónak is szabad bejárása van az egyetemre. Két perccel később Tegudean és társai ismét elállták a Hantz után befelé igyekvő újságíróhad útját. Kijövet a fehérköpenyes Hantz arról számolt be, hogy itt csak két táblát tudott elhelyezni. Mások jelezték: azokat máris letépték, összetörték, széttaposták. Mindazonáltal Hantz kijelentette: az akciót sikeresnek tartja, és folytatni fogja. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Pár perc kétnyelvűség a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ „Ha bezárnak, ennek csak örvendeni tudok. Nagyon sok kisebbség csak úgy tudta elérni céljait, ha néhány képviselőjét bezárták. Azt kockáztatom, hogy esetleg kirúgnak az állásomból. Biztosíthatom önöket, hogy puhára fogok esni, három könyvemet szeretném befejezni jó néhány éve és nincs rá időm, most legalább lesz” – nyilatkozta Hantz Péter. A BBTE vezetősége közcsendháborításért feljelentette Hantz Pétert a rendőrségen. Ezekben a napokban a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége Brüsszelben tartózkodik, ahol az Európa Parlament előcsarnokában a BBTE multikulturális jellegéről tartanak előadással egybekötött kiállítást. /Debreczeni Hajnal: Magyar feliratokat próbált meg elhelyezni a Bolyai Kezdeményező Bizottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A BBTE rektora, dr. Nicolae Bocsan egyetemi tanár által jegyzett közlemény szerint a rektor elhatárolódik a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak /BKB/ megnyilvánulásaitól, amelynek során feliratokat helyeztek el az egyetem vezetőségének jóváhagyása nélkül. Ezzel áthágták az intézmény érvényben levő belső szabályzatát, zavart keltettek az oktatási folyamatban és az egyetemi mindennapi életében. A BKB tagjainak megnyilvánulásai elfogadhatatlanok. A BBTE-nek fel kell lépnie a szélsőséges, agresszív támadásokkal szemben. /Bocsan elhatárolódik az „agresszivitástól”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
2006. november 24.
Feljelentést tett a rendőrségen Hantz Péter ellen a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szóvivőjét a BBTE vezetősége minősített közrendháborítással és rongálással vádolja. Előzőleg Hantz Péter az egyetem folyosóin több magyar nyelvű táblát szerelt fel. A feliratok ügye szóba került a magyar tagozatvezetés november 22-i ülésén is. Nagy László rektor-helyettes szerint a résztvevők többségének álláspontja szerint a dolgok azért fajultak ide, mert az egyetem román vezetősége a halogatás taktikáját alkalmazta a magyar feliratok ügyében. – Mindannyian egyetértünk abban, hogy a magyar nyelvű táblákat fel kellett volna már szerelni ezelőtt egy évvel, de legalább néhány hónappal ezelőtt – mondta Nagy László. A BKB megnyilvánulásával kapcsolatban nem alakult ki egyértelmű álláspont. Hantz Péter úgy tudja, hogy amikor ülésezett a szenátus, és Nicolae Bocsan rektor a ő menesztését kérte, megszavazták a javaslatot. Nagy László rektor-helyettes ezt nem cáfolta és nem erősítette meg. „Nem tudok semmit, nem nyilatkozom” – jelentette ki. A magyar oktatók a rektor véleményével nem értettek egyet, és néhány napon belül hivatalos közleményt bocsátanak ki erről. /Feljelentette Hantz Pétert az Egyetem. A BKB akciója megosztotta a magyar oktatókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2006. november 24.
Fontosnak és szükségesnek tartják a kétnyelvű feliratozást a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a kolozsvári felsőoktatási intézmény magyar oktatói. Salat Levente rektor-helyettes elmondta, az oktatók egyetértettek abban, hogy a Hantzék kezdeményezte eseményre azért kerülhetett sor, mert az egyetem vezetősége a magyar vonal sorozatos kérése ellenére másfél éve halogatja a magyar nyelvű feliratok kérdésének rendezését. A magyar oktatók egyöntetűen kiálltak amellett, hogy magyar feliratok kerüljenek a BBTE épületeire és termeire, akadtak ugyanakkor, akik a Bolyai Kezdeményező Bizottság által alkalmazott módszert vitatták. A magyar oktatók nyilvánosságra hozandó közös álláspontjának tervezetében szerepel az is, hogy a magyar tagozat képviselői szolidaritást vállalnak a BKB tagjaival, ha a BBTE vezetősége esetleg retorzióval él velük szemben. Mindezt az indokolja, hogy Nicolae Bocsan rektor – aki „szélsőséges magyarok jelentéktelen csoportjának” számlájára írja a történteket – több ízben fegyelmi eljárással fenyegette meg az „egyetem rendje és nyugalma ellen áskálódó” Hantz Pétert és Kovács Lehel tanársegédet. A magyar oktatókhoz hasonlóan a román Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala is síkra szállt a BBTE többnyelvű feliratainak elhelyezése ügyében. A Markó Attila államtitkár vezette bukaresti kormányhivatal leszögezte, aggodalommal követte a BBTE többnyelvű feliratai körül kialakult eseményeket. „Úgy gondoljuk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt álló Romániában a többnyelvűség a társadalom sajátos értéke a közélet minden területén. Ilyen értelemben üdvözölni kell minden olyan kezdeményezést, amely ennek a demokratikus értéknek a kiaknázására irányul. Meggyőződésünk, hogy egy olyan felsőoktatási intézményben, mint amilyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a többnyelvűségnek nemcsak egyszerű kijelentések szintjén, hanem a mindennapi gyakorlatban kell jelen lennie” – állapítja meg a hivatal, hozzátéve: a BBTE – amely multikulturalitása révén magát Románia legsokrétűbb egyetemeként hirdeti – nem támaszthat akadályt a többnyelvű feliratokat kifüggesztésével szemben. /Oktatók a feliratokért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./
2006. november 25.
Miután a Babes–Bolyai Tudományegyetem több vezető tisztségviselője tagadta a kétnyelvű feliratokról szóló tavalyi szenátusi döntés létezését, Kovács Lehel BKB-elnök elküldte a szerkesztőségekbe a határozattervezet fénymásolatát. Az okmányon megtekinthető Nicolae Bocsan kézírásos megjegyzése is: a rektor önkényesen 2007. július elsejére módosította a végrehajtási határidőt. Az egyetemen továbbra is zajlik a belépők ellenőrzése. November 24-én tartott sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor kijelentette: a kialakult helyzet a BBTE vezetőségének a bűne, mivel nem lépett, a kétnyelvűség ügyében a halogatás taktikáját alkalmazta. A politikus kifejtette: érthetetlen, hogy egy olyan épületen, mint a Protestáns Teológiai Intézeté, ahol román nyelven egyáltalán nem folyik oktatás, a felirat kizárólag román nyelvű. Hantz Péter akcióját nem ítélheti el, fejtette ki a szenátor, annak idején ő is kitette az íróasztalát a polgármesteri hivatal elé az utcára. A táblás happening Eckstein szerint használt az ügynek. A többnyelvűség Európában teljesen normális, magától értetődő dolog, és csak az egyetem makacsságának tulajdonítható, hogy Hantzból nemzeti hős lesz azért, mert megtett valamit, ami az egyetem kötelessége lett volna. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala is aggodalommal, ugyanakkor reménnyel értesült a táblaháborúról. Közleményében az intézmény kifejti: a többnyelvűség az EU-tag Romániában a normalitás jele. Üdvözölni kell minden olyan kezdeményezést, amely ennek a demokratikus értéknek a kiaknázására irányul. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta: szégyen, hogy egy olyan egyetem számára, amely a multikulturalitás elvét propagálja, ekkora problémát jelent a kétnyelvű táblák kihelyezése. /Tovább visszhangzik a BKB-akció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2006. november 28.
November 27-én ülésezett a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. A napirendi pontok között szerepelt Nicolae Bocsan rektor javaslata, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két tagját, Kovács Lehel és Hantz Péter tanársegédeket zárják ki az egyetemről, bontsák fel munkaszerződésüket. A testület – a magyar oktatók egy részének tiltakozása ellenére – rövid vita után, kilenc ellenszavazattal (közülük egy román oktatóé) elfogadta a javaslatot. Mindezt több résztvevő is megerősítette, az egyetemnek a szerkesztőségbe eljuttatott közleménye viszont azt állítja: a magyar oktatók többsége, az összes román és német tanárok, valamint a judaisztika kar képviselői is megszavazták a kirekesztést. Az indoklás címszavakban: fizikai agresszió és szélsőséges magatartás. Mint ismeretes, november 22-én Hantz Péter az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat függesztett ki. Meg nem erősített hírek szerint a szenátusi döntés nyomán, tiltakozásképpen az egyik magyar rektor-helyettes lemond tisztségéről. Salat Levente rektor-helyettes kijelentette, ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja. A mostani szenátusi ülés végét váró néhány újságíró belépését megakadályozták. Kapusok, az adminisztratív személyzet több tagja írásos engedélyt kértek. Előkerült Cristina Nistor szóvivő is, aki a Szabadság munkatársának egész évre érvényes akkreditálási igazolványáról – amelyet az egyetem bocsátott ki – kijelentette: sohase látott még ilyet. Az időközben megérkezett nagyobb újságíróhad láttán a személyzet hirtelen megenyhült. A szenátusi ülésről kijövő oktatók zöme gyorsan elrohant. A kérdésekre először Salat Levente rektor-helyettes válaszolt, kifejtve: a magyar oktatók nem értenek egyet a döntéssel, és úgy vélik, ha az egyetem teljesítette volna a többnyelvű feliratozásra vonatkozó régebbi kéréseiket, nem következett volna be mindez. A szenátus hivatalos álláspontját Paul Serban Agachi rektor-helyettes ismertette. Szerinte a két menesztett tanársegéd ellen a következő vádak miatt indult eljárás: az intézmény és az ország elleni hazugságok folyamatos terjesztése, a rektori hivatal figyelmeztetése dacára, illetve az Európai Unió (EU) szellemiségével összeegyeztethetetlenül, etnikai konfliktusok gerjesztése. Továbbá sértő minősítések hangoztatása az egyetem tanárai (gyógyíthatatlan nacionalisták) és az EU képviselői (szűk felfogás) ellen, valamint a jellegzetesen szélsőséges cselekedetnek tekinthető egyetem javai elleni fizikai agresszió, amelynek ügyében a rendőrség vizsgálatot folytat. A rektor-helyettes által felolvasott szenátusi közlemény leszögezte: a döntésnél figyelembe vették az egyetem igazgatótanácsának november 22-i határozatát, miszerint kizárják az intézményből mindazokat, akik fizikai agressziót követnek el, és szélsőségesen viselkednek. Az üggyel kapcsolatosan Kovács Lehel elmondta: az eljárás több ponton szabályellenes és támadható: az ülésvezető csak az ellenszavazatok számára volt kíváncsi, pedig meglehet, hogy sokan tartózkodtak volna. Más szempont, hogy egy ilyen döntéshez szükséges az egyetem etikai bizottságának a véleménye, amit azonban nem kértek ki. A tanársegéd kijelentette: amint a döntést kézhez kapják, azonnal pert indítanak. Ebben az esetben a végrehajtást minden bizonnyal felfüggesztik. Az esettel kapcsolatosan – még a szenátusi ülés előtt – tanácskoztak a magyar oktatók képviselői. Elfogadtak egy nyilatkozatot, amely mindamellett, hogy felsorolja a többnyelvűségre irányuló törekvések, javaslatok és döntések történetét, leszögezi: a különleges akciókért az elkövetőké a felelősség, de az ügy lényegét tekintve mégis az egyetem vezetőségéé. A magyar oktatók azt javasolják, ne foganatosítsanak olyan döntéseket, amely a BKB-tagok munkaszerződésének felbontásához vezetnek. Bírálták a túlzott biztonsági intézkedéseket, az adminisztratív személyzet akcióit, és követelték, hogy szűnjön meg a helyzet egyoldalú bemutatása. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila sajnálatosnak tartja, hogy ilyesmi megtörténhetett. Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja szintén a BKB oldalán foglalt állást. Közleményük szerint sajnálatos, hogy az egyetem nem az okot, hanem az okozatot kívánja megszüntetni, amivel csak még jobban elmélyíti a feszült helyzetet. A szenátusi ülés után megnyitották a BBTE multikulturális jellegét reklámozó kiállítást, amelyet Brüsszelben is megszemlélhettek az érdeklődők Az akció rövid volt: délben megnyitották, és egy órakor már zárt ajtó fogadta a látogatókat. Az újságírót beengedték ugyan, de a kiállított szórólapokból (amelyek a BBTE többnyelvűségét, multikulturális jellegét részletezik) nem lehetett elhozni egyetlen példányt sem. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője felháborítónak tartja, és a leghatározottabban elítéli, hogy Hantz Pétert és Kovács Lehelt, a BKB tagjait eltávolították a BBTE-ről. Úgy véli: Hantz Pétert és Kovács Lehelt szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolni képtelenség, amikor a BKB tagjai mindössze az egyetem egy már érvényben lévő határozatának kívántak érvényt szerezni. Tabajdi felszólította az egyetem szenátusát, hogy vegye vissza a két oktatót, és kérte a kormányfő, Calin-Popescu Tariceanu és Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes határozott fellépését. Tabajdi rossz jelnek tartja, ha az ország ilyen magaviseletről tesz tanúságot, miközben Románia biztosa a többnyelvűségért lesz felelős. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Menesztették Hantz Pétert és Kovács Lehelt Lemond az egyik magyar rektor-helyettes? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2006. november 28.
Kizárták a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét. Nicolae Bocsan rektor a testület ülésén a napirendi pontok megvitatása előtt, előzetes bejelentés nélkül bocsátotta szavazásra a kérdést, szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolva a két magyar oktatót. A voksoláskor nem számlálták össze a tartózkodókat. A rektori hivatal közleménye szerint a javaslat ellen mindössze kilencen szavaztak, mellette pedig a román és a német vonal, a judaisztikai kar valamennyi képviselője, valamint a magyar vonalat képviselők többsége. A Krónika értesülései szerint a szankciót három magyar egyetemi tanár támogatta. A BBTE vezetősége szerint a munkaszerződés felbontását az indokolja, hogy a két oktató „folyamatosan hazug információkat terjeszt az egyetemről és Romániáról, etnikumok közötti ellenségeskedést szít, az Európai Unió értékrendje ellen bujtogat”. A rektori hivatal a rendőrségen is feljelentette a táblákat elhelyező oktatót; a rendőrség a panasz nyomán közrendháborítással és rongálás gyanújával indított vizsgálatot Hantz Péter ügyében. A BBTE 117 tagú szenátusának 20 magyar tagja van, rajtuk kívül tíz diákszenátor is képviseli a magyar tagozatot. A Krónika megtudta: a Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítását célzó rektori javaslatot megszavazták a tudományegyetemhez tartozó református és római-katolikus fakultások képviselői, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar képviselője megerősítette támogató voksát. Marton József, a Római Katolikus Hittudományi Kar dékánja közölte, nem szavazta meg. Szamosközi István, a pszichológiai kar dékán-helyettese a Krónika megkeresésére visszahívást kért, később azonban már nem válaszolt a hívásra. „Váratlanul ért bennünket az egyetem rektorának napirend előtti javaslata, ugyanis véleményünket előzetesen nem kérték ki” – tájékoztatott Nagy László rektor-helyettes. Közölte, nem értenek egyet az oktatók menesztésével, írásban készülnek tiltakozni az egyetem vezetőségénél a menesztés ellen. Kifogásolják a menesztésükről szóló döntés procedúráját az érintettek is, mivel ügyüket tudomásuk szerint előbb az etikai bizottságnak kellett volna kivizsgálnia. Elítélte a két oktató eltávolítását Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának vezetője, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke közölte: ha az egyetem szenátusa nem semmisíti meg döntését, a szervezet tiltakozó akcióba fog. A BBTE magyar tagozatának képviselői november 27-én állásfoglalást közöltek a magyar feliratozás ügyében. Emlékeztetnek: az egyetem igazgatótanácsának 2005 októberében született, a BBTE helyiségeinek feliratozásáról rendelkező határozata nyomán a karok elkészítették valamennyi tanterem és iroda feliratának listáját. „A feliratozásnak 2006. január 10-ig kellett volna befejeződnie, de az egyetem vezetősége halogatja ennek végrehajtását” – áll a Salat Levente rektor-helyettes által aláírt dokumentumban. A magyar oktatók szerint a feliratozást célzó, a megszokottól eltérő akciók felelőssége személyesen azoké, akik ezekben részt vesznek, de a halogatások következményeinek felelőssége az egyetem vezetőségéé. „Egyes oktatók egyéni tüntető kezdeményezése, mellyel egy sok éve halogatott problémát akarnak megoldani, nem igazolhatja az egyetemi határozatok érvényesítésének további elnapolását” – szerepel a dokumentumban. /Kelemen Tamás: Kirekesztő multikulti. Kirúgta a BBTE szenátusa Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust – Magyar oktatók is megszavazták a döntést. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./
2006. november 29.
Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2006. november 29.
Lemondását fontolgatja a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két magyar rektor-helyettese, Nagy László és Salat Levente az egyetemen kialakult feszült helyzet következtében. “Még nem döntöttünk, de mindketten a lemondásunkat fontolgatjuk” – közölte Nagy László rektor-helyettese, így tiltakoznának Nicolae Bocsan rektor vezetési módszerei ellen. A szenátusi döntés elleni tiltakozás azon formája, hogy a magyar vezetők váljanak meg minden egyetemi tisztségüktől, november 28-án merült fel lehetőségként a magyar oktatók között. “Megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatókat, a kommunizmus idején diktatórikus módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőit, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa önkényesen eltávolította állásukból” – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásában. Az EMNT állásfoglalásában kifejti, az oktatók eltávolítása híven tükrözi a BBTE kirakati multikulturalizmusát, ennek révén pedig a romániai kisebbségpolitika kétarcúságát. Tőkés László EMNT-elnök és Szilágyi Zsolt alelnök az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, hogy azonnali hatállyal indítson kivizsgálást a BBTE-n tapasztalható etnikai-nyelvi hátrányos megkülönböztetés, illetve az ebből fakadó megfélemlítő intézkedések ügyében. /Kelemen Tamás: Tiltakozás a kizárás ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./
2006. december 1.
November 30-án Hantz Péter és Kovács Lehel, a két állásából menesztett magyar oktató sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy meghallgatásra hívta őket a rektorátus gyűléstermébe az úgynevezett kivizsgáló bizottság. Erről a két magyar oktatót külön-külön levélben értesítették, amelyek azonban sem iktatószámmal, sem pecséttel, sem aláírással nem voltak ellátva. Ezért Hantz és Kovács a sajtó jelenlétében levélborítékokkal, írószerekkel ajándékozta meg a BBTE vezetőségét, amelyek továbbítására az intézmény kapusát kérték meg. A BKB két alelnöke úgy vélte: mivel a kapott értesítők formailag nem feleltek meg a jogi előírásoknak, nem tettek eleget a felszólításnak. A két magyar oktató Nicolae Bocsannak, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorának és Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének lemondását követelték. Szamosközi István támogatta az egyetemről való eltávolításukra vonatkozó javaslatot. A két oktató jó és határozott lépésnek tekinti a magyar rektor-helyettesek – Nagy László és Salat Levente – lemondását. Beszámoltak arról, hogy egyelőre semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak az elbocsátásukat szentesítő szenátusi határozatról, folyamatosan megtartották óráikat. Köszönetet mondtak annak a három román tanárnak is, akik a menesztésük ellen szavazott. Elmondták: ha kézhez kapják az írásos felmentésüket, akkor beperelik az egyetem rektorát és magát az intézményt is. Szándékukban áll tovább folytatni az elkezdett akciót, várhatóan jövő hét elejére készülnek el azok a magyar és német nyelvű táblák, amelyeket a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken helyeznek majd el. A BBTE kivizsgáló bizottsága november 30-án közlemény adott ki, miszerint előzetesen értesítették Hantz Pétert és Kovács Lehelt, ennek ellenére nem jelentek meg az ülésen. A bizottság szerint a két oktató nem is szándékozott a felkérésnek eleget tenni, olvasható a Radu N. Catana főkancellár által jegyzett iratban. Hantzék beszámoltak arról, hogy egyre több román kolléga és diák szimpatizál a magyar tagozat álláspontjával. A román oktatók és kari vezetők körében felháborodást váltott ki a rektornak az a megállapítása, miszerint a leköszönő két rektor-helyettes nem végezte volna szakszerűen munkáját, hiszen Salat Levente és Nagy László számos olyan területtel foglalkozott, amely nem a magyar tagozattal, hanem az egész egyetem működésével volt összefüggésben. Nicolae Bocsan rektor ugyanis közölte: sajnálja a magyar rektor-helyettesek lemondását, ugyanakkor elmarasztalta szakmai tevékenységüket. A rektor szerint a két magyar tagozatvezető tevékenységét túlságosan beárnyékolta a „más ügyekért” folytatott küzdelmük, ezért munkájukban számos feladatot nem valósítottak meg. Bocsan úgy véli: Hantz és Kovács magatartása elfogadhatatlan, és a szenátus döntése a két oktató sorozatos szabálysértése alapján történt, s nem a véleménynyilvánítás miatt. A BBTE rektorátusa által kibocsátott közlemény hangsúlyozza: az elmúlt években az egyetem vezetőségét az foglalkoztatta, hogy az intézményt a világ ötszáz legjobb egyeteme közé sorolják. A BBTE elítéli mind az 1989-et követő román, mind a mostani magyar szélsőséges megnyilvánulásokat, és a kormánytól várja a helyzet megoldását. Nyílt levelében Salat Levente lemondását azzal indokolta, hogy az események túlléptek azokon a módszereken, amelyekben bízva 2004 márciusában elvállalta a magyar tagozat rektorátusi szintű képviseletét. „Most azoknak az ideje jött el, akik az elmúlt két és fél év során mindent megtettek annak érdekében, hogy az általam választott módszerek eredménytelenek maradjanak. Lemondásom tiltakozás kíván lenni ugyanakkor az ellen a vezetési stílus, illetve döntéshozói eljárások ellen, amelyek az utóbbi időben, az egyetemet ért támadások nyomán kialakult hangulatban váltak gyakorlattá az egyetemvezetés legfelsőbb szintjein” – olvasható a nyílt levélben. Kollégája, Nagy László az egyetemvezetés merev viselkedésére hivatkozott, arra a módra, ahogyan az utóbbi időben a rektori hivatal döntéseit meghozta, és nem a BKB – általa nem helyeselt – akcióira. „Az egyetemvezetés és a BKB viszonya olyan, mint egy tanár és egy szemtelen, provokatív viselkedésű gyerek közötti viszony. Egy bölcs tanár tudja, hogyan kezelje az ilyen helyzeteket. Más esetleg felmérgesedik, és hirtelen haragjában egy kiadós pofont ad a gyereknek. És tudjuk jól, ha egy tanár fizikailag bántalmaz egy gyereket, akkor nem mentség az, hogy az szemtelen volt, vagy sértegette. Ezért döntöttem úgy, hogy egy ilyen, „pofozkodó” egyetemvezetéssel nem tudok tovább együttműködni” – szögezi le. Tovább özönlenek a szerkesztőségbe a magyar nyelvű oktatásért síkra szálló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökével szolidarizáló különböző nyilatkozatok és állásfoglalások. Az Erdélyi Református Egyházkerület is tiltakozott a két tanársegéd elbocsátása ellen. Közleményében leszögezte: a református egyház kötelességének tartja az alapvető emberi jogok, így az anyanyelv korlátozás nélküli használatának védelmében való síkraszállást és erdélyi magyar közösség minden jogos követelésének pártolását. Hangsúlyozták: a BBTE református tanári kara képviseletének a szenátusi ülésen kinyilvánított véleménye nem egyezik az igazgatótanács álláspontjával. Ezért elhatárolódnak a két magyar oktató kizárását lehetővé tevő szavazástól. Egyúttal elmarasztalták a BBTE református tanári karának képviseletét a nézeteiknek ellentmondó megnyilvánulásáért. A közleményben felszólították a BBTE szenátusát, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel kizárását vonja vissza, tegye lehetővé a magyar nyelvű táblák kifüggesztését és az önálló magyar karok megalakulását. Közös állásfoglalásukban Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József római katolikus püspök, Tőkés László és Pap Géza református püspökök erkölcsileg szintén elítélik a szerintük jogtalan és méltatlan eljárást, és felszólítják az egyetem vezető tanácsát diszkriminatív határozatának visszavonására. Ugyanakkor a kétnyelvű feliratozás bevezetésével teljes mértékben egyetértenek. „Messzemenő testvéri szolidaritást vállalunk a BBTE tanári karából eltávolított két egyetemi tanárral, akik jogos és békés küzdelmet folytatnak a magyar tanuló ifjúság – Európában honos – esélyegyenlőségéért. Meggyőződésünk, hogy az egységes Európa tagjaként országunk nem engedheti meg magának az őket és az általuk képviselt ügyet sújtó hátrányos megkülönböztetés alkalmazását” – szögezik le állásfoglalásukban. Tiltakoznak a BBTE-n történtek ellen az akadémikusok, aktív és nyugalmazott egyetemi tanárok is: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán. Megállapítják, hogy a Victor Babes és Bolyai Egyetemek egyesítése valójában a Bolyai Egyetem felszámolásával, a magyar nyelvű oktatás fokozatos megszüntetésével volt egyértelmű. Az 1990-es években multikulturálisnak kikiáltott BBTE-n a magyar oktatás tért nyert ugyan, de a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg. A többnyelvű feliratok nem jelentek meg sem az egyetemi épületeken, sem azok belsejében (az egyes karok, hivatalok, termek stb. jelölésére). A feszült helyzetet csakis az európai normák szerint, az egyetemi magyar (és német) oktatási vonal autonómiája, tanrendjének újragondolása, a kétnyelvűség minden vonatkozásban való érvényesítése oldhatja meg. A többnyelvű feliratok kifüggesztését Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus hajtotta végre, de mögötte az egyetemi magyar oktatók nagy többségének akarata és az egyetem vezetőségének közel másfél éves határozata áll. A két említett egyetemi oktató munkaszerződésének felbontása semmiképpen sincs arányban az ellenük felhozott kitalált indoklással. Schöpflin György, a Fidesz európarlamenti képviselője november 28-án az Európai Parlament plénuma előtt tiltakozott a történtek ellen. Emlékeztetett arra, hogy múlt héten a BBTE többnyelvűségét bemutató európai parlamenti kiállítást rendezett Brüsszelben. A két egyetemi tanársegéd elbocsátása azonban komoly kételyeket vet fel e többnyelvűség realitását illetően. /P. A. M.: Bocsan és Szamosközi lemondását követelik. Kivizsgáló bizottság elé rendelték a két magyar oktatót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2006. december 4.
Csak akkor vállalná el a rektor-helyettesi tisztséget, ha hatáskörében a magyar tagozat elsődleges legyen, mert eddig csak másodlagos volt, nyilatkozta Magyari Tivadar egyetemi docens, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Szociológia Tanszékének magyar tagozati dékán-helyettese. Magyari mellett többen esélyesek erre a székre, mivel a szenátus tagjai közül bárki megválasztható erre a funkcióra. Magyari Benedek Józsefet vagy Veress Károlyt is esélyesként nevezte meg a rektor-helyettesi állásra. Salat Levente és Nagy László rektor-helyettesek a múlt héten jelentették be lemondásukat a BBTE vezetőségében betöltött funkciójukról, tiltakozásként Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok kizárása miatt. Időközben megalakult a magyar tagozat öttagú vezetőtanácsa is, melynek tagjai, Benedek József, Magyari Tivadar, Veress Károly, Ionescu Klára és Vincze Mária december 6-án ülnek össze többek között azért, hogy megkezdjék az alapszabályzat tárgyalását. Az öttagú bizottság megalakulását Nicolae Bocsan rektor is tudomásul vette, emellett a magyar oktatók támogatását is élvezi. Hantz Péter és Kovács Lehel oktatók munkaviszonyának a felbontását több tudományos vagy politikai csoport is felháborodással fogadta. „Úgy véljük, ezúttal mégegyszer bebizonyosodott, hogy teljes mértékben indokolt a magyar nyelvű állami felső oktatás igénye, beleértve az önálló intézményekhez való jogot” – áll az RMDSZ Operatív Tanácsának közleményében. Neves erdélyi akadémikusok szerint a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg a BBTE-n, egyúttal a két adjunktus kizárásáról szóló határozat hatályon kívül helyezését kérték. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Románia képviselőházának elnökét, Bogdan Olteanut kérte meg, járjon közbe a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet rendezéséért. „Noha a két oktató módszerei és eljárásai valóban vitathatóak, a döntés és annak indoklása az egyetem falain belül és kívül egyaránt megdöbbenést keltett” – tartalmazza Szili levele. Az Európai Parlament magyar néppárti, szocialista és liberális delegációja ultimátumot adott a BBTE-nek: „Kezdeményezzük, hogy a kinevezését követően a soknyelvűségért felelős biztos haladéktalanul vizsgálja ki a történteket. Amennyiben egy hónapon belül ezek nem teljesülnek, a magyar EP-képviselők minden európai fórumot fel fognak használni, hogy a többnyelvűséget biztosítsák” a BBTE-n. /Mihály László: Rektorhelyettes kerestetik a BBTE-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4/
2006. december 5.
Nem tágít elzárkózó álláspontjától a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége. A rektori hivatal közleménye szerint a BBTE jóhiszeműen vállalta a multikulturális jelleget, az egyetem nem dönt a román állam hivatalos nyelvével kapcsolatosan. A Nicolae Bocsan rektor által aláírt közlemény kifejtette: nem veszteség az intézménynek az olyan rektor-helyettesek távozása, akik semmi jelentőségteljest nem hagynak maguk után, sem az olyan szenátoroké, akik soha nem hangoztattak egy értelmes gondolatot. A közlemény Markó Bélát is vádolta: a rektor szerint ő volt az, akinek kérésére létrejött a 2001/529 törvény, amely hatályon kívül helyezte a multikulturalitásról szóló 2000/285 kormányrendeletet. A közleményre Kötő József nyugalmazott államtitkár levélben válaszolt, rámutatva, a multikulturalizmushoz elengedhetetlen a kultúrák esélyegyenlősége, ami a BBTE-n hiányzik, akárcsak az oktatási vonalak döntési jogköre. A rektorátus az asszimiláció és a nemzeti türelmetlenség fóruma lett. Jelenleg egyetlen jogszabály sem tiltja a többnyelvű táblákat, vagy akár az önálló karokat, saját egyetemet. Az elmúlt napokban több állásfoglalás látott napvilágot a két adjunktus menesztése ügyében. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester lemondott a BBTE tiszteletbeli szenátori címéről, azzal indokolva: az egyetem jelentős mértékben eltért azoktól a céloktól, amelynek ismeretében a címet elfogadta. Csedő csatlakozott azokhoz, akik a két elbocsátott oktató állásukba való azonnali visszahelyezését szorgalmazzák. Tőkés László királyhágómelléki református püspök a BBTE 11 magyar díszdoktorához fordult, kérve, hogy tekintélyüket latba vetve segítsenek az intézményben kialakult helyzet megoldásában. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, Bodó Barna azt nyilatkozta: ha idén nem sikerül előrelépni, és nem változik meg az egyetem hozzáállása, tiltakozásképpen az intézmény minden magyar vezetője lemond. Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának elmarasztaló véleménye nyomán lemondott szenátusi tisztségéről Buzogány Dezső is, az egyetem Református Tanárképző Karának tanára, aki nem szavazott a két adjunktus menesztése ellen. Indoklásában azt nyilatkozta: távollétében nem voltak megfelelő információi az elbocsátás körülményeiről, és sajnálja, hogy tájékozatlansága miatt rossz fénybe hozta a református egyházat. Az elbocsátás ellen nem szavazó két teológia kari képviselő elmarasztalását 93 magyar közéleti személyiség nyílt levélben kérte az egyházfőktől. A Magyar Polgári Egyesület és a Magyar Polgári Szövetség szintén tiltakozó, a két adjunktussal szolidarizáló nyilatkozatot tett közzé. /Ercsey Ravasz Ferenc: Közleményháború egyetem ügyben. Bocsan: Trianonról nem a BBTE szenátusa dönt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2006. december 5.
Önálló, magyar tannyelvű Természettudományi Kar létrehozásáért kezdett aláírásgyűjtésbe a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). Az egyetem szenátusa még februárban elutasította a BKB-nak három önálló magyar kar létrehozására irányuló kérését. A magyar oktatók jelentős részének támogató aláírásával ellátott dokumentum a természettudományi, humán és társadalomtudományi karok létrehozását kérte. A BKB azt tervezi, amennyiben a szenátus jóváhagyja a Természettudományi Kar létrehozását, a másik két karra vonatkozóan is összegyűjtik az aláírásokat. Egyelőre csak a matematika, fizika, informatika, továbbá a kémia és biológia tanszékek magyar oktatóit kérdezik meg a kar létrehozásával kapcsolatos elképzeléséről. Nicolae Bocsan rektor december 4-én felkérte az egyetem magyar tagozatát, jelöljenek új személyeket a múlt héten lemondott Salat Levente és Nagy László helyére. /Kelemen Tamás: Aláírást gyűjt a BKB. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2006. december 6.
Hat–hét darab magyar és német nyelvű táblát juttatott el a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Filológia Karára. December 5-én beidézték a rendőrségre Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédeket, akik azonban nem tettek eleget a felszólításnak. A BKB alelnökei ugyanakkor vizsgáló bizottság létrehozását kérték Mihail Hardau tanügyminisztertől. Egyed Emese magyar tanszékvezető felhívta a figyelme arra, hogy a római katolikus és a református vallástanárképzőn ott vannak a magyar feliratok, és ezek elhelyezése ellen senkinek nem volt kifogása. Nicolae Bocsan rektor december 4-én átiratot juttatott el a magyar tagozat képviselőihez, amelyben arra kérte őket, hogy állítsanak jelölteket a megüresedett rektor-helyettesi tisztségekre. Magyari Tivadar, az ügyvezető bizottság tagja közölte: az ügyvezető bizottság nem vesz részt a BKB akcióinak szervezésében, mert pontos mandátuma van, és tevékenységében kizárólag azt követi. A magyar tagozat jelenlegi ügyvivői kitartanak amellett, hogy az eddigi beadványokra a rektori hivatalnak konkrét, megoldásokra is kitérő részletes választ kell adni, mind táblaügyben, mind a magyar tagozat szervezési formájával kapcsolatban. Ugyanakkor kitartanak amellett, hogy a két elbocsátott tanársegéd munkájára a magyar tagozatnak szüksége van. Tovább gyűlnek a két magyar tanársegéddel szolidarizáló állásfoglalások. Újabban a Kárpát-medencei országok magyar diákszervezete (ÖSSZHANG), a BBTE Matematika és Informatika Karának diákjai, valamint az ESIB – Országos Hallgatói Szervezetek Európai Szövetsége követelte a BBTE szenátusi döntésének visszavonását. /P. A. M.: Kifüggeszthetik a feliratokat a Filológia Karon. Beidézték a rendőrségre Hantz Pétert és Kovács Lehelt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 7.
December 6-án a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészkarának épületében a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője, Egyed Emese mintegy negyven diákja kíséretében belépett Mircea Muthu dékán irodájába, és átnyújtott egy kérvényt, amelyben néhány terem magyar nyelvű feliratozását kéri. A titkárságon iktatták a kérvényt, a dékán pedig a tanszékvezető tanárnő szerint megértő magatartást tanúsított. Ehhez képest az épületben és annak környékén valósággal hemzsegtek az őrző-védő és egyéb „elemek”, Nicolae Bocsan rektor pedig újabb nyilatkozatot tett közzé, amelyben – anélkül, hogy megnevezné őket – demagógnak nevezi a kétnyelvű, illetve magyar táblákért küzdőket. Az épület előtt legalább négy olyan ember lézengett, akik minden ki- és bemenőt alaposan megfigyeltek. A kapunál az igazoltatás után rendre találkozni lehetett azokkal az egyénekkel, akik a múltkori, Hantz Péter-féle tábla-akciónál is intézkedtek, filmeztek, fényképeztek, de nem a sajtó munkatársai. Vasile Tegudean, az őrség vezetője kezében szintén kamera volt. December 6-án reggel újabb közlemény érkezett a rektori hivatal részéről. Ebben, Nicolae Bocsan rektor az általa demagógnak nevezett egyének akcióit kárhoztatta. Szerinte álhír, hogy Mircea Muthu dékán beleegyezett volna a kétnyelvű táblák kihelyezésébe. Az Országgyűlés a Fidesz kezdeményezésre egyhangúlag ötpárti nyilatkozatot fogadott el. Ebben szolidaritást vállalnak a két elbocsátott adjunktussal, és mindenkivel, aki kiáll a magyar oktatás ügye mellett. A Professzorok Batthyány Köre levélben hívta fel Hans-Gert Poettering, az Európai Néppárt európai parlamenti csoportjának frakcióvezetője figyelmét a történtekre. A professzorok arra kérték a politikust, hogy kísérje figyelemmel az eseményeket, különös tekintettel Románia küszöbön álló uniós tagságára és a többnyelvűségért felelős főbiztos-jelölt, a román állampolgárságú Leonard Orban személyére. A budapesti Semmelweis Egyetem szenátusa egyhangúlag fogadta el tiltakozó nyilatkozatát, amelyben többek között leszögezi: tiszteletben tartja a kolozsvári BBTE autonómiáját, ugyanakkor meggyőződése, hogy az autonómia gyakorlása során nem valósíthat meg olyan – az Európai Unió alapvető értékeit kifejező, szabályaival és gyakorlatával össze nem egyeztethető – jogsértést, amely akadályozza a multikulturális értékek érvényesülését, így különösen a többnyelvűséget és a kisebbségek szabad nyelvhasználatát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kétnyelvűsítő kísérlet a Bölcsészkaron. A magyar feliratok kifüggesztését kérték a dékántól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2006. december 8.
December 7-én Kolozsvár a Farkas utcán az úttest egyik oldalát megtöltötte a tüntető tömeg, amely kifejezte szolidaritását a Babes-Bolyai Tudományegyetemről kizárt két oktatóval és az önálló magyar felsőoktatási intézményekért folyó harccal. A résztvevők „Ma őket – holnap minket”, „Bolyai Egyetemet” és hasonló feliratú transzparenseket mutattak fel. Felszólaltak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői, felolvasták a különböző támogató nyilatkozatokat. Ez nem románok és magyarok közötti konfliktus, ellenkezőleg, olyan ügy, amelyben – talán 1989 óta először – a két nemzet tagjai közösen harcolnak a kriptokommunista, diktatórikus egyetemvezetés ellen – fejtette ki Hantz Péter. Az egyetemről menesztett oktató leszögezte, az intézmény oktatói és vezetői számára nincs más út: vagy felismerik a pillanatot, vagy ellehetetlenülnek. Hantz említést tett azokról a tanárokról is, akik nyíltan vállalták, hogy elveik nincsenek, csak érdekeik. A BKB másik alelnöke, Kovács Lehel azoknak is válaszolt, akik – a munkahelyvesztés küszöbén – saját két gyereke iránti felelősségére figyelmeztették. Kijelentette: éppen ez a felelősség sarkallta tettekre, mert nem mindegy, hogy gyerekei és a többi magyar gyermek milyen világban nő fel. Felolvasták Máté András Levente és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselők üzenetét, az Országgyűlésben egyhangúlag megszavazott ötpárti nyilatkozatot és a magyar EP-képviselők közleményeit. Szőcs Judit, a SZET Oktatási Bizottságának elnöke a testület által elfogadott nyilatkozatot ismertette. Nagy ovációt váltott ki a Történelem és Filozófia Kar román oktatójának, Aurel Codoban professzornak az üzenete, amelyben az ellenvéleményeket és a kritikát kegyetlenül megtorló egyetemi vezetőket bírálta. A felszólalók sorát a BKB elnöke, Bodó Barna zárta, aki arra a felelősségre utalt, amely ma az ügy minden résztvevőjét terheli. Elmondta: az egyetemen ma is a félelem uralkodik, sok kollégáját ez gátolja meg abban, hogy állást foglaljon. Megnevezte azt a négy magyar oktatót, akik Hantz és Kovács menesztését megszavazták: Szamosközi István, Buzogány Dezső, Marton József és János Réka. A Becali-féle Új Generáció Pártjának négy tagja próbált zavart kelteni, üvöltve éltették a BBTE-t. A rendfenntartók utánuk eredtek. Az egyetem román tagozatának néhány vezetője közleményben biztosította támogatásáról a rektort. Érdekes módon, az aláírókat leszámítva, a nyilatkozat szóról szóra azonos volt a múlt heti rektori közleménnyel. December 8-án nem csak Kolozsváron, de Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is tüntettek a BKB ügyével szimpatizálók. Ülésezett a BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa. A testület szóvivője, Magyari Tivadar szerint a bizottság tagjai a rektori hivatallal folytatott megbeszélésen napirendre tűzték a kétnyelvű feliratozás problémáját, az elbocsátott adjunktusok ügyét, a tagozat alapszabályzatának elfogadását. Az ülésen többen bírálták a BKB nyomásgyakorló tevékenységét. Eckstein-Kovács Péter szenátor üzenetében leszögezte: állampolgárként, jogászként és politikusként kötelessége, hogy felemelje szavát, amikor a BBTE rektora nem tartja tiszteletben a törvény betűjét és szellemét. Az egyetemi szenátus döntése ellentétes a hatályos jogszabályokkal, a szabad véleménynyilvánítás alapvető emberi jogával. Levelet juttatott el a szerkesztőségbe Kása Zoltán egyetemi tanár is. Ebben kifejtette: Nicolae Bocsan rektor legutóbbi közleménye „tele van hazugságokkal”. A volt rektor-helyettes rákérdezett a rektor állításaira: Mikor ellenezték magyar képviselői a német tagozat fejlesztését? Mikor nem akartak judaisztikai szakot? És kik? /Ercsey Ravasz Ferenc: Több mint ezren tüntettek a magyar egyetemért. Becali-pártiak zavarkeltéssel próbálkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2006. december 12.
A Nicolae Bocsan rektor javaslatára hozott szenátusi döntés válsághelyzetet idézett elő a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatát illetően. A rektor a magyar tagozat oktatóival történő párbeszéd helyett azokat a magyar egyetemi vezetőket, akik valamilyen módon a helyzettel kapcsolatos elítélő véleményüket kifejezésre juttatják, megalapozatlan ítéleteivel szakmai és emberi mivoltukban megsértette – szögezte le december 11-i nyilatkozatában a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke, Bodó Barna. A döntés szövegében a vádpontokat nem határozták meg, és nem jelölték meg azt a törvényi paragrafust, amelynek alapján a döntés indokolt volna. Nem tartották tiszteletben sem a döntést előkészítő előírásokat, sem a döntés szenátusi vitájára és meghozatalára vonatkozó szabályokat. A kizáró határozat újratárgyalására vonatkozó kérésre Bodó szerint a rektor kérdéssel válaszolt, hogy „látott valaki felmondó döntést?”, vagyis azt sugallta, hogy nem létezik felmondó rendelkezés. Ugyanakkor azt állította, hogy a magyar nyelvű táblák elkészültek, a BKB fellépése akadályozta meg azok kihelyezését. Bodó szerint szükséges azon magyar oktatók közösségi felelősségének megvizsgálása, akik a szenátusban megszavazták a magyar oktatók kizárását. A jelenlegi válsághelyzet megoldása: a magyar tagozat megkapja a döntési autonómiát, az állami forrásokból a magyar tagozat részére nyújtott megemelt támogatást ellenőrizhető módon kezelik, s nem olvasztják be az általános költségvetésbe, ahogy az jelenleg történik. /E.-R.F.: Bodó: a rektor megsértette a lemondókat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2006. december 19.
Az egyetem ellen indított „lejárató kampány” mögött a Sapientia, illetve a Partiumi Egyetem van, amelyek el akarják csábítani a leendő diákokat – ez derül ki Nicolae Bocsan, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora sajtóközleményéből. Bocsan szerint Tőkés László református püspök nem csak az egyetem szétválasztását követeli, hanem politikai pozícióját kihasználva nyomást gyakorolt az egyetem szenátusának magyar tagjaira. A Szabadság kérte Tőkés Lászlót, kommentálja Nicolae Bocsan kijelentését. A püspök, aki egyben a Partiumi Keresztény Egyetem elnöki tisztségét is betölti, csupán annyit mondott: nem tartja méltónak a rektor kijelentését arra, hogy bármilyen formában reagáljon rá. Egyre gyakrabban tesz furcsa kijelentéseket Bocsan rektor mostanában. Magyari Tivadar, a Magyar Tagozatvezetők Tanácsának szóvivője emlékeztetett: nem is olyan régen a rektor azzal vádolta a magyar oktatókat, hogy ellenzik az egyetemen történő német nyelvű oktatást. Ezt később a tanács sajtóközleményben cáfolta. Magyari Tivadar elmondta, hogy a magyar rektor-helyettes kinevezésének ügyében nem történt előrelépés. Értetlenkedéssel fogadta Nicolae Bocsan kijelentését Szilágyi Pál, a Sapientia Egyetem leköszönő rektora is. Szilágyi szerint nem a BKB tevékenysége miatt jelentkezik több vagy kevesebb magyar diák az egyetemre, hanem egyszerűen azért, mert a felvételiző diák több mint száz felsőoktatási intézményből választhat. Bővült a BKB-támogatók tábora: a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) is az önálló magyar karok létrehozása mellett foglalt állást. A szövetség felszólította az RMDSZ-es honatyákat, hogy „most, amikor minden részről támogatottságot tapasztalunk ügyünk védelmét illetően” vívják ki az önálló magyar karok létrehozását záros határidőn belül. /Kiss Bence: Bocsan (újabb) összeesküvés elmélete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2006. december 21.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa december 20-i ülésén megszavazta a fegyelmi bizottság jelentését, amelyben Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatók elbocsátását kérték. Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátása mellett 71-en szavaztak, 5-en voksoltak ellene és 9-en tartózkodtak. Az egyetem rektorátusa által kiadott közlemény megállapítja, hogy a leadott szavazatokból világosan látszik, hogy ez nem etnikai jellegű volt. Magyari Tivadar, a magyar tagozat vezető tanácsának képviselője elmondta: a szenátusi ülésen felolvasták az egyetem fegyelmi bizottságának határozatát, amely a két oktatót azzal vádolja, hogy a BBTE szétzúzására, destabilizálására törekedtek, megrongálták az intézmény javait, a sajtón keresztül uszítottak, becsmérelték a BBTE-t, sértegették az egyetem vezetőségét, és kétségbe vonták azt, hogy az egyetemen létezik magyar nyelvű oktatás. Ezek alapján a fegyelmi bizottság a két adjunktus elbocsátását javasolta. Ezután vita alakult ki, amelynek során többnyire román dékánok szóltak hozzá az ügyhöz. Magyari szerint rendkívül szenvedélyesen fejtették ki, hogy a két adjunktus az önálló állami egyetemért és a BBTE-n különálló magyar karok létrehozásáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) égisze alatt kifejtett tevékenységükkel „sokat ártanak az egyetem arculatának”. Hozzátette: olyan román oktatók is a menesztésüket szorgalmazták, akik „a magyar tagozat őszinte barátai”. Veress Károly, a filozófiai tanszék magyar tagozatának vezetője azt kifogásolta, hogy a magyar oktatók ellen megfogalmazott vádak nem eléggé pontosak, mire Nicolae Bocsan válasza az volt, hogy a tettek ismertek. A magyar tagozat vezető tanácsának nevében Magyari Tivadar azt kérte, amennyiben mégis a két tanár fegyelmezése mellett döntenek, akkor enyhítsenek a kirótt büntetésen, mert a két oktató munkájára szükség van a matematika és fizika kar magyar tagozatán. Magyari szerint a szenátus elég hiányosan jelen lévő magyar tagjainak a többsége tartózkodott. Ezt azzal magyarázta, hogy a két adjunktus nem egyszer a magyar tagozat vezetőit is erőteljesen bírálta, ezért az ellenük indított fegyelmi eljárás kapcsán a magyar oktatók is megosztottak. A magyar tagozat vezetőtanácsának szóvivője közölte: szóvá tették, hogy beadványaikra mindmáig nem kaptak semmilyen választ a rektorátus részéről, a megadott határidő 2007. január 8-a. Az eddigi jelek szerint a BBTE vezetősége nem veszi figyelembe kéréseiket, azokat nem tekinti tárgyalási alapnak. Emlékeztetett: eddig már kétszer is eljutatták írásban javaslataikat, de konkrét választ nem kaptak. A történtekre reagálva Kovács Lehel közölte: a sajtóból értesültek arról, hogy a BBTE szenátusa ismét megszavazta az elbocsátásukról szóló határozatát. Úgy értékelte, hogy az intézmény vezetősége döntésével nem hazudtolta meg önmagát, a saját hibáiból nem tanulva tovább folytatta törvénytelenségeit. A szenátus ülésén jelentést tevő fegyelmi bizottság nem hallgatta meg őket, tehát esélyt sem biztosított a védekezésre. Kovács Lehel hangsúlyozta: a döntés meghozatalánál nem konzultáltak a magyar vonallal, súlyosan megsértették a munkaügyi és az oktatók statútumáról szóló törvényt. Szerinte ezt az elfogadhatatlan állapotot csak az egyetem rektorának lemondatásával lehet megszüntetni, ezért az Egyetemi Charta alapján elkezdik a visszavonási eljárást. A két oktató a Nép Ügyvédjéhez fordult, mivel szerintük a BBTE vezetősége megsértette alapvető alkotmányos jogaikat, a szabad véleménynyilvánításhoz és a védekezéshez való jogot. /Elbocsátották Hantz Pétert és Kovács Lehelt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2006. december 21.
Újból eltávolította a Babes-Bolyai Tudományegyetemről Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusokat Nicolae Bocsan rektor. Kovács Lehel állását előzőleg december 13-án véglegesítette a rektor, aki december elsejétől 15 százalékos fizetésemelést rendelt el az oktatónak. „Szerintem a rektor egyik agyféltekéje nem áll kapcsolatban a másikkal” – reagált erre Kovács Lehel, aki december 20-án kapta kézhez az elbocsátási határozatot. /Állást keresnek a menesztett BKB-s egyetemi adjunktusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2007. január 12.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatvezetőinek január 11-én tartott ülésének első napirendi pontja a magyar tagozat működési szabályzat-tervezetének véglegesítése volt. Ez a szabályzat alapozná meg a magyar tagozat döntési, illetve működési önállóságát a jelenlegi keretek között, mivel önálló magyar karok még nem létesülhettek az egyetemen. Korábban a tagozat ügyvezetését vállaló bizottság tagjai, Ionescu Klára, Magyari Tivadar és Veress Károly a tagozatvezetők nevében arra kérték a rektort, hivatalosan garantálja, hogy a magyar tagozat működési szabályzatát is megtárgyalják a következő szenátusi ülésen. Korábban több javaslat is született a Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus elbocsátása nyomán kialakult patthelyzetből való kilábalásra. Egyesek szerint most már sorsukra kell hagyni a menesztett adjunktusokat, hiszen maguk vállalták munkaszerződésük felbontásának kockázatát. Másik lehetőségként az általános sztrájk meghirdetése fogalmazódott meg. A BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa korábban azon a véleményen volt, hogy addig nem jelölnek új magyar rektor-helyetteseket, amíg az egyetem vezetősége, – elsősorban a rektor – nem válaszol az általuk felvetett kérdésekre. Nicolae Bocsan rektor tervei szerint Szamosközi Istvánt lett volna a megfelelő rektor-helyettes, azonban a vele kapcsolatban felmerült plágiumgyanú miatt a BBTE vezetősége lemondott erről az elképzelésről. /Kelemen Tamás: Prioritás: a működés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2007. január 13.
Új rektor-helyettesek jelöléséről döntött a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezető tanácsa január 11-én, megváltoztatva korábbi álláspontját. A jelenlévők közül 27-en tartották indokoltnak a jelölést, mindössze hárman-négyen voksoltak e javaslat ellen. Salat Levente és Nagy László azután vált meg tisztségétől, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok menesztése után jelentősen elmérgesedett az egyetem román és magyar vezetősége közötti viszony. A magyar oktatók korábban úgy határoztak, hogy csak azután neveznek meg rektorhelyettes-jelölteket, ha a BBTE rektora hivatalosan garantálja: az intézmény szenátusa napirendre tűzi a magyar tagozat működési szabályzatát, megállapít egy pontos naptári tervet a többnyelvű feliratozásról szóló korábbi döntések végrehajtására, és visszatér a két magyar adjunktus eltávolítása ügyében született szenátusi határozatra. A magyar tagozat követelései közül csak az alapszabályzat esetében történt némi előrelépés. A magyar tanulmányi vonal nagyobb önállóságát biztosító szabályzatot a vezető tanács a legutóbbi ülésén véglegesítette, hogy a rektor elé terjeszthesse. Nicolae Bocsan korábban jelezte, hogy nyitott ebben a kérdésben. Magyari Tivadar emlékeztetett, hogy a magyar tagozatról eddig csak általános megfogalmazások szerepeltek a BBTE hivatalos dokumentumaiban. Az alapszabályzat viszont pontosan körülírja, hogy a legalsótól a legmagasabb szintig melyek a magyar tagozat döntéshozó testületei, és melyek a magyar tisztségviselők hatáskörei. Az eddigi gyakorlat szerint a BBTE vezetősége nem engedte a magyar oktatóknak, hogy bármit is kezdeményezzenek vagy javasoljanak a magyar tagozat tevékenységével kapcsolatban. A többnyelvű feliratozásról Bocsan hajlandó egy későbbi időpontban tárgyalni, de pontos határidőt nem ígért. Magyari elmondta: a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjaira egyre több magyar oktató haragszik, mivel közzé tették a Szabadságban a magyar nyelvű Természettudományi Kar létrehozására decemberben szervezett aláírásgyűjtés eredményét. /B. T. : Új rektor-helyetteseket jelöl a BBTE magyar tagozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2007. január 15.
Mégis jelöl rektor-helyetteseket a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezető tanácsa. A magyar tagozatvezetők azt kérték Nicolae Bocsan rektortól, nézze át újra a magyar tagozat működési szabályzatát, állapítson meg egy pontos időrendet a többnyelvű feliratozásra vonatkozó korábbi döntések végrehajtására, és vizsgálja felül a két magyar adjunktus, Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítása ügyében született szenátusi határozatot. Nicolae Bocsan korábban jelezte, nyitott a magyar tagozat nagyobb önállóságát biztosító szabályzatról tárgyalni, de hozzátette: a szavazás kedvező eredményét nem tudja szavatolni. Magyari Tivadar egyetemi tanár, a magyar tagozat vezető testületének szóvivője elmondta: „Amíg nincs magyar rektor-helyettes, megáll az oktatásszervezés, gyakorlatilag többet ártunk magunknak, és azt is elveszítjük, amit eddig sikerült elérnünk. A hétezernél több magyar diáknak és a magyar oktatóknak az egyetemi életét szervezni kell. ” /Mihály László: Lesz magyar rektor-helyettes. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2007. január 20.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatvezetőinek tanácsa Magyari Tivadar docenst jelöli az egyetem magyar tagozatvezető rektor-helyettesének a november végén lemondott Salat Levente helyébe. Úgy határoztak, hogy most csak a magyar tagozatvezető rektor-helyettes személyét jelölik, a másik prorektori tisztség betöltésére még várni kell. A tanács január 19-i ülésén 3 tartózkodással szavazta meg Magyari jelölését. Az ülésen nem vett részt a testület legidősebb tagja, Sárkány Kiss Endre. A biológus docens elmondta: tiltakozik az eljárás ellen, ezért még az ülésen való jelenlétével sem akarja legitimálni azt. Úgy véli: a magyar oktatók többsége nem támogatja az új rektor-helyettesek jelölését, mivel a rektor továbbra sem tárgyal a fontosnak ítélt kérdésekről. Nicolae Bocsan nemrég ugyanis „visszadobta a labdát” kijelentve: csak az új rektor-helyettesekkel hajlandó tárgyalni. Ugyanakkor – bizonyos források szerint – az Akadémiai Tanács elnöke, Andrei Marga kijelentette, hogy Benedek József, Veress Károly és Magyari Tivadar az a három személy, akit szívesen látna a rektor-helyettesi tisztségben. Sárkány kijelentette: a magyar tagozatvezetők döntése és az új tisztségviselők személye az ülés előtt borítékolható volt. A döntést jóvá kell hagynia a BBTE szenátusának is. Magyari Tivadar 39 éves, szociológus, a BBTE-n tanult. Tizenhárom éve dolgozik az egyetemen, a társadalomkutatási módszerekkel és a médiatudománnyal kapcsolatos tárgyakat tanítja. Hat éve a Szociológia Tanszék magyar tagozatának felelőse, két éve a Szociológia és Szociálismunkás Kar magyar ügyekkel foglalkozó dékán-helyettese. /Új magyar rektor-helyettes. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2007. február 5.
„A magyar karok és tanszékek létrehozásának elutasítása arra ösztönöz, hogy önálló intézményeket alakítsunk, mivel a vegyes intézményekben nem élhetünk jogainkkal” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. – Ha az alkotmány szerint jogunk van önálló karokhoz, igényeljük ezeket, és eleget teszünk a feltételeknek, nem hiszem, hogy a szenátus megfoszthat ezen jogoktól. Szükséges az állami finanszírozású magyar egyetem létrehozása, amellett, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ magyar karok és tanszékek létrehozásával kell biztosítani a kisebbségi önállóságot. Az RMDSZ elnöke kiemelte: nem volna szabad ütköztetni az egyetem autonómiáját a magyar közösség autonómiájával. „Ha a szenátus ezt nem oldja meg, akár törvénymódosítással is, megoldást keresünk a magyar oktatók és diákok alkotmányos és törvényes jogainak biztosítására” – jelentette ki Markó. „A jelenlegi parlamenti viszonyok között azonban nehéz elképzelni, hogy egy határozott reformtörvényt el lehetne fogadtatni. ” A magyar nyelvű feliratokkal kapcsolatosan az RMDSZ-elnök úgy fogalmazott: azok elhelyezéséhez adott a törvényes keret. „Abszurdum, hogy miközben ma a helységnévtáblák, vasútállomások és más intézmények feliratozása Erdély-szerte többnyelvű, azt vitatják, hogy szükség van-e a BBTE-n kétnyelvű feliratokra” – állította az oktatási kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettes. Markó Béla ugyanakkor a BBTE vezetőségével való találkozót is elképzelhetőnek tartja. A BBTE vezetősége személyeskedő, de ellenérveket nem tartalmazó közleményben reagált Markó Béla kijelentéseire. Nicolae Bocsan rektor elutasította a politikusok beleszólását az egyetem ügyeibe. Bocsan szerint Markó Béla folyamatosan arra törekszik, hogy rombolja a többnyelvű és multikulturális intézmény hitelét. /Kelemen Tamás: Életképtelen vegyes BBTE? = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./ A BBTE kiadott és Nicolae Bocsan rektor által jegyzett közleménye rámutat, hogy sehol máshol Európában nem irányítják a politikai pártok az egyetemeket, mint ahogy itt erre próbálkozás történik. „Markó Béla viszont semmit nem tett a Babes–Bolyai Tudományegyetem többnyelvűségéért és multikulturalitásáért, de mindig tönkre akarta azt tenni. Értelmetlen feltenni a kérdést, hogy milyen reformokat vitt véghez miniszterelnök-helyettesi minőségében Markó Béla. Fölösleges azt megemlíteni, hogy Markó hozzájárult az egyetem többnyelvűségét és multikulturalitását kikötő 2000-es kormányrendelet eltörléséhez, most pedig a rendelet betartását kéri” – áll a dokumentumban. Bocsan szerint a BBTE felépítése „betartja az európai szabályokat, és az Unió többnyelvűségre és multikulturalitásra vonatkozó gyakorlatát. ” – Amit Markó Béla követel, sehol sem létezik Európában. Felkérjük, mielőtt beszélne, előbb tájékozódjon az európai helyzetről – mondta a rektor. Markó Béla kolozsvári sajtótájékoztatóján február 2-án kijelentette, hogy megbeszélést kezdeményezne a BBTE szenátusával és Andrei Margával, az Akadémiai Tanács elnökével az egyetem multikulturalitása ügyében, illetve arról, hogy a szenátus nem engedélyezte a kétnyelvű táblák elhelyezését az intézmény épületében. /A BBTE vezetősége elutasítja a politikusok beleszólását az egyetem programjába. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
